Elképzeltem egy beszélgetést:- szerinted ez mi? :D
- ez, ez egy sima rántotthús,
- nem, nem az,
- kóstold meg, és gondold át az előző mondatodat
- jé, tényleg valahogy más,
- igen, mert ez a kókuszos rántott csirke
Ezt most csak azért írtam ide, mert van egy nagyon kedves ismerősöm, akivel ugyanígy le tudnám folytatni ezt a beszélgetést, és ő ihlette ezt a bejegyzést, már csak azért is, mert valamiért mostanában nagyon sokat gondolok rá.
Egyébként nem kell félni, a rántott hús eme verziójától, nem igazán érezni rajta a kókuszt, csak azt, hogy valamitől egy kicsit más, és pikáns.
A következő a tenni valód: A húst sózd, és borsozd, hempergesd meg lisztben, tojásban és kókuszreszelékben, majd süsd ki, mint egy rendes rántotthúst.
  

Kezembe akadt egy kicsi, sárga szakácskönyv, amiben nem mellesleg wokos kínai ételek vannak. :D
Szóval, itt találtam egy nagyon érdekes ananászos-húsos receptet. Már csak azért is örülök neki, mert nem kell bele szójaszósz, amit kicsiny falumban amúgy sem tudnék beszerezni.

Édas-savanyú sertéshús

Hozzávalók: 40 dkg sertéshús, 1 tojásfehérje, só, bors, 3 ek. és teáskanál keményítő, 1-1 zöld és piros húsú paparika, 1 sárgarépa, 1 doboz nem édesített, darabolt konzervananász, 3 ek. ketchup, 3 ek. ecet, 3 ek. cukor, 1 liter olaj a sütéshez.

Vágd a húst 1 cm-es kockákra, a tojásfehérjével, 1 teáskanál sóval és 3 evőkanál keményítővel jól keverd össze. Tedd a hűtőbe fél órára.
A paprikákat vágd két centis kockákra, a répát hámozd meg, és ferdén szeleteld vékonyra.
Az ananászt csepegtesd le, de a levét fogd fel. Keverd bele az ecetet, a ketchupot, a cukrot és a keményítőt.
Forrósítsd meg az olajat, süsd meg benne aranybarnára a húst 4-5 perc alatt.
Vegyél ki az olajból egy evőkanállal, a többit rakd félre. A répát 2 percig kevergesd a wokban, add hozzá a paprikát, és 3 percig süsd őket. Öntsd hozzá a fűszermártást, az ananászt és forrald össze, sózd, borsozd, és tedd bele a húst.
Én curry-s rizzsel tálaltam.

Ezt a blogot nem igazán a nagyközönség részére hoztam létre, de természetesen, örülök, ha receptjeimmel mégis tudtam segíteni valakinek.
Rendszeresen előfordul, hogy találok valami jó receptet, leírom egy fecnire, a fecni eltűnik, én pedig gondolkodhatok hosszan, hogy is volt az a recept? Így viszont nem tűnik el, és hátha másnak is tudok némi segítséget nyújtani a receptjeimmel.